Nagy embertől búcsúzott el Hajdúszoboszló és a művészvilág
Művészetkedvelők, barátok, rokonok, ismerősök búcsúztak el február 23-án délben a hajdúszoboszlói református templomban tartott istentiszteleten és az azt követő a művelődési központban megrendezett megemlékezésen Joseph Kadartól, a hajdúszoboszlói Nemzetközi Modern Múzeum (1996) alapítójától. 

Kádár József 1936-ban született Debrecenben, gyermekkorát Hajdúszoboszlón töltötte. 1956-ban kezdte meg tanulmányait a Magyar Képzőművészeti Főiskolán, ahol Bernáth Aurél és Fónyi Géza voltak a mesterei, akinek hatására a művészet izgalmas világát választotta.

1969-ben a szabad alkotó vágy, a sokszínűség iránti igény vitte el Párizsba, ahol lezárta addigi expresszionista korszakát. Előbb szürrealista munkákat festett, majd elektronikus gépekre cserélte az ecsetet: fénymásolóval, számítógéppel, nyomtatóval készített képeket. Művein kezdetben mértani alakzatok domináltak, később – saját megfogalmazása szerint – dualista lett: ilyen szellemben készült munkáin kétfajta, egy geometrikus és egy figuratív alakzat látható.

Kadar Magyarországon erősen expresszív, figurális festőként vált ismertté, de különleges stílusjegyeit tekintve egyedülálló művésznek számít. 1969-ben alkotta meg első mail-art borítékait, s az első könyvtárgyait. 1973-tól már dualista, 1984-től horizontalista korszaka jellemezte munkásságát, amelyet művészi fotók és fotogramok készítésében izraeli, indiai, itáliai, görögországi és spanyolországi élményeinek feldolgozásával bontakoztatott ki. 

1979-ben kezdett elektrografikával foglalkozni, a 80-as évek elején a fénymásológépet művészeti célra kezdte el használni. Fotóit, kollázsait másolta, nyújtotta, zsugorította, kutatta a formák, az élet folytonos változásának dinamikáját. Olyan műveket is alkotott, melyeket a hagyományos sokszorosító technikákkal nem lehet előállítani (pl.: háromdimenziós releif-elektrografikák). Rendkívül sokágú munkássága nehezen kapcsolható stíluskörökhöz. Kollázsain szívesen használ figurális idézeteket (nemritkán saját korábbi munkáit). Általában azonban a feszes kompozíció, a konstruktív szemlélet és a geometrizáló hajlam jellemzi műveit. Igen jelentős művészetszervezői és elméleti szakírói munkássága is. Számos biennálét szervezett és rendezett. 

Művei több hazai és nemzetközi közgyűjtemény értékes darabjai.

Joseph Kadar a kortársművészek kiemelkedő alakja volt. Szerette Szoboszlót és bár tehetsége Párizsig repítette, soha nem feledkezett meg a gyökereiről. A rendszerváltás után haza is tért szeretett városába és megalapította a Nemzetközi Modern Múzeumot, melynek törzsanyagát gazdag magángyűjteménye adja, melyek között találhatók Picasso, Kassák, Vasarely munkái is. Tevékenységével pezsgő művészi miliőt teremtett, amire haláláig büszke volt. 2015-ben mintegy húszmillió forintot érő képzőművészeti gyűjteménnyel is megajándékozta Hajdúszoboszlót. 

A búcsúztatóján tiszteletét fejezte ki Álmosd polgármestere is, aki nagyra értékelte Joseph Kádár munkásságát, és köszönetét fejezte ki a művésznek, az általa Álmosdon létrehozott Post Mail Art múzeumért, amellyel jelentős kulturális értéket adományozott a városnak.

Kádár Józsefet 2013-ban tüntették ki a Magyar Arany Érdemkereszttel, 2016-ban pedig a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete életműdíjjal ismerte el tevékenységét.

A szoboszlói kötődésű képzőművész tragikus hirtelenséggel, életének 83. életévében búcsúzott a földi világtól. 

Kortörténet? a polgármesterünk éppen siel, az alpolgármester repked új nyaralóhelyek után kutatva.