Minden, amit a hajdú-bihari horgászoknak tudniuk kell

2019-től kötelezően bevezették a plasztikkártyát minden vizsgázott horgász számára. 
Egységes rendszerbe igyekszik foglalni a közfeladatokat is ellátó Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ), a hazánkban lévő mintegy 490 ezer horgászt, akik különböző egyesületekbe tömörülnek. Hajdú-Biharban 60 egyesületben 19 ezer horgászt tart nyilván a Hajdú-Bihar Megyei Horgász Szervezetek Szövetsége – tájékoztatta lapunkat Márkus Gábor, a szövetség vezetője, aki a múlt évhez képest a legfontosabb változásnak azt nevezte, hogy a papíralapú horgászigazolványt felváltja az új plasztikkártya, amely a jövőben minden bizonnyal egyszerűbbé és gyorsabbá, valamint átláthatóbbá teszi az ügyintézést és az adminisztrációt, így az állami- és a területi horgászjegyek kiadását is.

Az öt évre szóló horgászkártya regisztrációjához adókártya, lakcímkártya és személyigazolvány szükséges, amelyet a regisztrációs pontokon, például egyesületeknél is elvégezhetnek. A regisztrációt követően kapott 2 ezer 200 forintos csekkbefizetése után ajánlott küldeményként 30–60 napos átfutási idővel kapják kézhez a horgászok az új plasztikkártyát. A horgászkártyán az általános design és biztonsági elemeken túl a kártyabirtokos neve és elsődleges személyi azonosító adatai, egy 6 karakterből álló egyéni azonosító szám és az azonosítót leképező QR-kód található. Horgászkártya regisztráció nélkül 2019. február 1-től nem váltható ki horgászengedély, még a magántavakra sem.

Három az egyben

2019-től három dokumentum, ez a plasztikkártya, az állami jegy és az éves területi, vagy napi jegy lesz szükséges ahhoz, hogy Magyarország vizein horgászni lehessen, amit komplett módon lehet az egyesületeknél igényelni. Az állami jegyhez tartozik még a fogási napló, amelyet tárgyévet követő február 28-ig kell leadni. Ez utóbbi vezetése törvényileg előírt a halállomány védelmének érdekében. Leadása előtt a horgász köteles összesíteni és ennek leadása után válthatja majd az új engedélyt. A Hajdú-Bihar Megyei Horgász Szervezetek Szövetségnél naponta három nemes halat – ponty, csuka, süllő, stb. – lehet haza­vinni, ami fajonként kettő plusz egy, valamint ezen felül 5 kiló fehér halat, ami a keszegre és apróbb halakra vonatkozik.

Fokozott ellenőrzések

– Hajdú-Bihar megyében 3 főállású halőr tevékenykedik – folytatta Márkus Gábor. – A vizek partján az állandó jelenlétük nagy visszatartóerő, éberségükkel komoly eredményeket értek el 2018-ban. Több haltolvaj társaságot is megfogtak, orvhorgászokat kaptak el. A büntetés azonban nem túlságosan súlyos, ezért csekély a visszatartóerő. De talán ennek és a fokozott, kiszámíthatatlan ellenőrzéseknek köszönhető, hogy az orvhorgászat és halászat fokozatosan visszaszorulóban van a területen. Hajdú-Biharban a Keleti-főcsatornán és a Hortobágy-Berettyón a legtöbb az orvhorgász, orvhalász. A szabálysértések másik fajtája a szabálytalan horgászat, amely az engedély otthon hagyásától a nem megfelelő számú és felszereltségű horgászkészségig terjedően sokféle lehet.

0 Megjegyzések

Hirdetés