Nagyhegyes természeti csodájának vize keletkezése után 30 méter mély volt, napjainkban már csak 5-6 méter.

A címben szereplő kérdést Bajusz Istvánné polgármesterasszonynak tettük fel, miután arról beszélt, hogy a Kráter-tó vízszintje ingadozik, illetve alapvetően egyre sekélyebb a csodálatos természeti környezetet életre hívó állóvíz.

Kilátó, parkoló, verseny

Haladjunk azonban a történések sorrendjében. Mint arról már többször írtunk, 1961. augusztus 23-án egy gázkutató fúrótorony belobbant, napokig égett a gáz, miközben olyan mély krátert képezett, amelyben a fúrótorony egyszerűen eltűnt. A tölcsér alakú, a mélyből kidobált földből képződött kör alakú sánccal körbevett mélyedés hamar vízzel telt meg. A földhányást pedig fával ültették be. A katasztrófából született, aszfaltúton könnyen megközelíthető, tavas-dombos természeti környezet Hajdú-Bihar egyik legvonzóbb turisztikai helyévé vált, ahol a pihenés mellett piknikezni, főzni, horgászni, kulturálódni és sportolni is lehet. A földgáz és kőolaj bányászatát, valamint a tó keletkezésének körülményeit bemutató szabadtéri ipari emlékhely azért egyedülálló hazánkban, mert ilyen jellegű helyhez sehol sem kapcsolódik horgászási lehetőség. A gyerekeknek játszótér is van, a kráter tetején sétaút vezet.

– Az önkormányzat tartja karban a Kráter-tó környékét. Most költenünk kell rá, hogy továbbra is szép legyen a környezet. A két évvel ezelőtti nyári nagy vihar megtépázta a tó körül lévő nyárfaerdőt. A hiányzó fákat a faluban nevelt tölgyfákkal pótoljuk. A bejáratnál lévő kavics eliszapolódott, azt fel kell újítani, a parkolót pedig bővíteni szeretnénk. Nem csak horgászok és kirándulók járnak oda, hanem íjászversenyeket is rendeznek. Abban a különleges környezetben volt már nemzetközi verseny is. A környező erdőben van egy fából készült kilátó, azt is meg kell javítani – sorolja a tennivalókat Bajusz Istvánné, majd a tó vízszintjére tér rá.

– A víztükör átmérője 70 méter, a mélysége a keletkezése után 30 méter volt, napjainkban körülbelül 5-6 méter lehet. Az bizonyos, hogy a tó medre folyamatosan iszapolódik el. Kotrással lehetne mélyíteni, de visszaiszapolódik. Emellett a víz elfolyhat a mederből. Pótolni nem tudjuk honnan. Az bizonyos, hogy az esővíz befolyásolja a vízszintet. Érdekes, hogy hosszan tartó esőzések alkalmával lentebb van a víztükör, majd amikor szárazabbra fordul az idő, feljebb jön. Látva az elmúlt évtizedek tendenciáját, reális esélye van annak, hogy egyszer csak elfogy a víz a Kráter-tóból.

„Hogy mennyi ideje van még a tónak? Nem lehet tudni.”

– Meg kellene vizsgáltatni szakemberekkel a vízszintváltozás okait, folyamatát, a meder iszappal való telítődését, aztán ki lehetne dolgozni egy tervet a tó megmentésére. Az azonban biztos, hogy az elmúlt tíz évben nem apadt tovább a víz. 2010-ben is 5-6 méter volt, napjainkban is annyi – tájékoztatott Bajusz Istvánné, Nagyhegyes polgármestere.

Forrás: Kovács Zsolt/haon.hu