Hajdúszoboszló, Nádudvar, Balmazújváros, Nagyhegyes, Kaba és Püspökladány környékéről érkezett a legtöbb vízigény

A gazdáknak nagy segítség lenne, ha állami beruházásban közelebb vinnék az öntözővizet földjeikhez.

Tavaly a tartósan vízhiányos hetek korábban kezdődtek, április 1-én. Idén sem sokkal jobb a gazdák helyzete: a föld porzik, van, ahol már hetekkel ezelőtt is öntöztek. Hajdú-Bihar megyében sok gazda szerződött a térségben öntözővizet biztosító Tiszamenti Regionális Vízművek (TRV) Zrt.-vel, a cég már március elején elkezdte a felkészülést a vízigények kielégítésére. A TRV Zrt. vezérigazgatója, Bakondi Patrik azt mondta, a rendszert az első tavaszi hetekben kezdték feltölteni a kollégák, hiszen télen azt leürítik. A tartósan vízhiányos időszak elrendelésekor azonban már az egész rendszernek készen kell állnia, teljes kapacitással kell működnie.

„Minden vízigényt ki tudunk elégíteni. Az elmúlt években nem volt arra példa, még a legtartósabb aszály időszakában sem, hogy valakinek ne tudtunk volna öntözővizet biztosítani”

– jegyezte meg a vezérigazgató, hozzáfűzve, a tartósan vízhiányos időszakban nyilvánvalóan többet vagy többször kell öntöznie a gazdának.

Több összetevőből áll

Az Ebes mellett évtizedek óta gazdálkodó Lukács József agrármérnök sem bízza csak a természetre növényei fejlődését: 158 hektárra kötött szerződést a vízszolgáltatóval. Ahogy fogalmazott, a tartósan vízhiányos időszak elrendelése komolyabb változást nem jelent a gazdák életében, hiszen a szárazságot ezt megelőzően is mindenki érzékelte, és ahol lehetett, elkezdték az öntözést. Ahol nem lehetett, ott – a kihirdetéstől függetlenül – továbbra is csak a reménykedés marad, hogy az eső mihamarabb megérkezik. Kérdésünkre, jelentős segítséget jelent-e a gazdáknak, hogy a tartósan vízhiányos időszakban nem kell vízkészletjárulékot fizetni az öntözésre, a halgazdálkodásra és a rizstermelésre használt víz után, Lukács József részletes válasszal szolgált.

– Az öntözés költsége több összetevőből áll – magyarázta. – Ki kell fizetni a beruházás és az üzemeltetés költségét, a munkabért, a vízdíjat és mindezeken felül a vízkészletjárulékot. Míg a vízdíjat a vízszolgáltató, tehát a TRV felé kell rendezni, addig a járulékot a Katasztrófavédelmi Igazgatóság Vízügyi Hatósága felé.

Mint megtudtuk, a vízkészletjárulékot a megigényelt és a felhasznált víz után szükséges megfizetni bizonyos szempontok alapján. Ennek összege az összköltséghez képest szinte elenyésző, Lukács Józsefék esetében például 53 ezer köbméter „elfogyasztott” öntözővíz után alig több mint húszezer forint.

„Számunkra, gazdák számára az volna a legnagyobb segítség, ha állami beruházásban közelebb vinnék az öntözővizet földjeinkhez, valamint ha hosszú távú, legalább 8-10 éves kedvezményes hitelt adna a magyar állam az öntözési beruházásokra. Ez ugyanis rendkívül drága, ez tartja vissza a legtöbb gazdát az öntözéstől.”

Április elejétől folyamatosan öntöznek

Lukács József ugyanakkor megjegyezte, az utóbbi években látta, hogy elindult a fejlődés e területen. Debrecentől nyugatra például, az úgynevezett debreceni löszháton egy több mint hat kilométeres öntözőcsatorna létesítése kezdődik hamarosan, amely több ezer hektár földterület öntözését teszi majd lehetővé a gazdálkodóknak. Addig is, a már ismert öntözőcsatornák nyújtotta lehetőségeket kell kihasználniuk a mezőgazdaságban dolgozóknak. Ez meg is történik: a megyében április elejétől egyre több helyen beindult az öntözés. Hajdúszoboszló, Nádudvar, Balmazújváros, Nagyhegyes, Kaba és Püspökladány környékéről érkezett a legtöbb vízigény a gazdáktól a TRV Zrt.-hez, a vizet a szolgáltató a Hajdúhátsági Többcélú Vízgazdálkodási Rendszerből és a Keleti-főcsatorna K-VIII-as ágából biztosítja.

Forrás: haon.hu

Megjegyzés küldése

0 Megjegyzések