Zeke László: nem a pénz miatt van tétje a döntésnek, hanem a jogállamiság okán.

Jogalap nélküli gazdagodásra hivatkozva az állam visszakéri idősebb Burka Ferenctől és fiától azt a 20 és 25 millió forint kártérítést, amelyet a két – egy 1999-es újszentmargitai emberölés miatt elítélt, felmentett, majd ismételten elítélt – férfi még 2007-ben kapott.

A dolog összetettsége miatt muszáj felidézni, hogy apát és fiát 2002-ben első fokon bűnösnek találta a bíróság, de 2003-ban az ítéletet a másodfok hatályon kívül helyezte. A megismételt eljárás során a bíróság 2005-ben – a bizonyítottság hiányára hivatkozva – már felmentette Burkáékat, 2006-ban másodfokon, jogerősen ezt megerősítő végzés született.

A vádlottak 6 évet töltöttek előzetes letartóztatásban, ezért kártérítési pert indítottak, ezért 2007-ben ketten összesen 45 millió forintot kaptak az államtól. 2012-ben az ügyészség új tanúvallomásokkal állt elő, így a bíróság perújítási eljárásban újratárgyalta a büntetőügyet. Ez másodfokon 2018 szeptemberében ért véget, amikor is – 180 fokos fordulattal – jogerősen bűnösnek mondták ki a két férfit, idősebb Burka Ferencet 9 év, a fiát 7 év 6 hónap fegyházzal sújtva. A 11 évvel korábban megítélt kártérítés visszafizetéséről akkor nem esett szó. Most azonban már tudható, hogy az állam vissza akarja kapni a pénzt, s ennek érdekében hamarosan tárgyalást is tartanak a Debreceni Járásbíróságon.


Elévült vagy nem évült el?

Burka Ferenc 2019 elején kezdte meg letölteni a 9 évből visszamaradt időt (amelyből 5 és fél év, ugye, már megvolt az előzetesben a 2000-es évek elején). Bár az ítélet szerint a szabadságvesztés kétharmadának letöltése után a férfit megilleti a feltételes szabadság, az ügyvédje, Zeke László közlése alapján ez sem ennyire egyszerű. – A Debreceni Ítélőtábla a 2018-as határozathirdetéskor ennek csak a lehetőségét adta meg. A gyakorlatban félévente úgynevezett kedvezménytárgyalást tart a bíró, amikor is eldönti, hogy a fogvatartott rászolgált-e a feltételes szabadságra vagy megvonható tőle. Id. Burka Ferencnek ezt a kedvezményt egyelőre nem adták meg. Először arra hivatkoztak, hogy nem dicséretes a magaviselete a rácsok mögött, márpedig az ő esetében a terhére rótt súlyos bűntett, vagyis az emberölés miatt nem elégséges az „átlagosság”. Azután, amikor fel tudott mutatni egy dicséretet, azt mondták, annyi nem elég. Amikor pedig lett két dicsérete, az volt a bírói kifogás, hogy a társadalomra való veszélyessége miatt többre lenne szükség – részletezte Zeke László, hozzátéve, éppen folyamatban van egy újabb, a feltételes szabadságról szóló bírói döntés, amelyhez pszichológus szakértői vélemény készül Burka Ferencről.

Az állam által hivatkozott jogalap nélküli gazdagodás kérdésében Zeke László álláspontja az, hogy

hiába küldtek az ügyfelének fizetési meghagyást az idei év elején a húszmillió visszafizetéséről, az állam követelése jogilag megalapozatlan. Mint érvelt, a 2007-es jogerős kártalanítást a mai napig nem helyezték hatályon kívül (a büntetőeljárással ellentétben ebben nem indult perújítás), márpedig egy jogerős ítélet jogalapot jelent, amelyet jogállamban megkérdőjelezni nem lehet.

Az ügyvéd a napokban arról is beszélt, hogy szerinte az állam képviselőinek a 2018-as jogerős büntetőítélet kapcsán volt lehetősége megnyitni a perújítást a kártalanításról szóló polgári perben, de nem éltek vele, s ennek a határideje hat hónappal később lejárt.

Csakhogy a jogalap nélküli gazdagodásnál a Ptk. általános elévülési normatívája a mérvadó, az pedig 5 év, s feltehetően az állam is ezzel kíván operálni.

Erre az ügyvéd úgy reagált, hogy mivel Burkáékat 2007-ben kártalanították, onnantól számít az 5 év. S bár az államot természetesen megilleti az elévülés úgynevezett nyugvása (amikor a jogosult objektív okokból nincs olyan helyzetben, hogy érvényesítse az elévüléssel lerontott jogát), ebben az esetben a 2018-as büntetőítélet utáni 1 éven belül el kellett volna indítani a pénz visszaperelését célzó folyamatot. A több jelentős sajtóvisszhangot keltő perben főszerepet vállaló Zeke László megjegyezte: Burka Ferencen lehetetlen húszmillió forintot behajtani, ilyen értelemben az ügynek nincs tétje. Van viszont abban a vetületben – fogalmazott –, hogy a bíróság meri-e olyan szigorúan értelmezni az írott jog szabályait, ahogy azt minden kétséget kizáróan kellene.